Szabó Attila az Év Talentuma díjjal járó
bronz szoborral
(Forrás: ofi.hu)
Középiskolásként, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjaként gyakorlatilag minden versenyt megnyert vagy az első díjak egyikét hozta el onnan, ahol elindult: OKTV, tantárgyi versenyek, nemzetközi természettudományi diákolimpiák. Emellett a humán tárgyakat sem hanyagolta el, versenyzett idegen nyelvekből, kedvelte a magyart vagy a történelmet is. A fizika területén mélyült el leginkább az érdeklődése: matematika- és fizikatanárával közösen a délutáni szakköri foglalkozásaiknak az anyagából már kilencedikes korában könyvet szerkesztett (Simon Péter - Szabó Attila: Modern fizika, Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány, Paks, 2010, 2013). De állítja: a matematikával és a fizikával nem azért szeret foglalkozni, hogy versenyezzen, hanem mert érdekli, miként működik a világ. A nyár nagy sikert, nemzetközi diákolimpiai aranyakat, az ősz pedig új országot, új iskolát, új feladatot hozott a számára.
Nemrégen kezdte az egyetemet Cambridge-ben. Hogyan érzi magát? Hogyan telnek a hétköznapjai, és mit tanul pontosan Natural Sciences képzésén?
A Cambridge-i Egyetem (ezen belül a Trinity College) elsőéves ’Natural Sciences’ szakos hallgatója vagyok. A szak a természettudományos képzés szinte csak erre az egyetemre jellemző módja: az első évben mindenki a természettudományok egy viszonylag széles spektrumát tanulja (a természettudományokat 8 tantárgyra osztják fel, ebből kell szabadon választott hármat tanulni), a következő években fokozatosan lehet specializálódni egy konkrét tudományra. Ez véleményem szerint nagyon hasznos, ugyanis így, mint leendő fizikus, rálátásom lesz a fizikához kapcsolódó egyéb tudományágakra (anyagtudomány, informatika) is.
A hétköznapok során sok tanulmányi munkám van: az előadások és a gyakorlatok mellett az egyetem minden tantárgyból heti egy óra ’supervision’-t szervez, ami azt jelenti, hogy egy tanár (vagy PhD-hallgató) két hallgatóval foglalkozik, az előadásokon kapott feladatokat beszéljük meg, és ha azok rendben vannak, a tananyagot mélyebben, több részletre kiterjedően vesszük át. Az én ’supervisor’-aim nagyon magas színvonalon oktatnak, ez tovább emeli a kurzus minőségét. Emellett sok új ismerősre, barátra tettem szert, összefoglalva, nagyon jól érzem magam itt.
Szabó Attila 2013 egyik Talentum-díjasa lett
Szabó Attila a diákolimpiai győzelem és – a sikeres felvételit követően – az egyetemi tanulmányok megkezdése mellett idén még egy jelentős elismeréssel büszkélkedhet: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által alapított
Az Év Talentuma Díjat is megkapta.
Egy öttagú bírálóbizottság, melynek tagjai: Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár, a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum elnöke, Kaposi József az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, Trokán Nóra színművész, Benedek Tibor, a férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya és Horváth Gyula egyetemi adjunktus, a Masat-1 projektmenedzsere három kategóriában – tudomány, művészet és sport – értékelte a diákokat. Szabó Attila a tudomány kategória díjazottja lett, mellette Kalányos Melinda, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulója vers- és mesemondóként a művészet kategóriában, Valkusz Máté, a budapesti Pogány Frigyes Szakközépiskola tanulója fiatal teniszezőként a sport kategóriában nyerte el a rangos elismerést.
A díjak maguk is fiatal tehetségek keze nyomát viselik: a kitüntetetteknek járó bronzszobrokat Farkas Flóra és Jenei Szilveszter, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola végzős diákjai készítették.
Mennyiben segíti a mostani munkáját a Sólyom Lászlótól elnyert Tehetség-ösztöndíj?
A Sólyom Lászlótól kapott Tehetség-ösztöndíj nagyban segíti itteni tanulmányaimat, ugyanis így nem kell a mindennapi megélhetés költségei miatt aggódnom, ezt az ösztöndíj előreláthatólag több évre is fedezi.
Mesélne arról, miként kapta meg az ösztöndíjat? Mikor értesült róla? És találkozott személyesen is az ösztöndíj-alapítóval?
Az ösztöndíjra Csermely Péter professzor javasolt, aki hallott a középiskolai sikereimről: erről tavaly október környékén értesültem. Sólyom László azokkal a jelöltekkel, akikről úgy gondolja, hogy méltók az ösztöndíjra, személyesen is találkozik, és ezután hozza meg a végleges döntést, így én is találkozhattam vele.
Mit szeretne elérni a Sólyom László-féle Tehetség-ösztöndíjjal? Miről szeretne majd beszámolni neki az ösztöndíj lezárultával?
A Tehetség-ösztöndíj a tanulmányaimat több évig is elősegíti: ezalatt szeretnék az itt folyó világszínvonalú kutatásokba bekapcsolódni. Itt Cambridge-ben, a Trinity College-ban ez főleg csak felsőbb éveseknek lehetséges, de egyes kutatásokban már az első évben is részt lehet venni. Így szeretném én is lépésről lépésre megalapozni a későbbi kutatói pályámat. Hogy ezeket a terveket mennyire tudom megvalósítani, sok mindentől függ, de természetesen megteszek minden tőlem telhetőt.
Az idei nyár újabb szép sikert hozott Önnek: a Nemzetközi Fizika Diákolimpián. Kérem, meséljen erről! Milyen volt az idei verseny, és mennyiben tért el a korábbi versenytapasztalataitól?
A 44. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát Dániában, Koppenhágában rendezték meg: ez egyben tisztelgés is volt a 100 éve publikált Bohr-féle atommodell előtt. A verseny minden tekintetben (a feladatok szakmai színvonala, a verseny és az egyéb programok lebonyolítása) nagyon színvonalas volt: a feladatok stílusa hasonló volt a korábbi diákolimpiákéhoz, így ez nem okozott meglepetést. A magyar csapat nagyon jól szerepelt: két arany- (Kovács Áron, Szabó Attila), két ezüst- (Juhász Péter, Jenei Márk) és egy bronzérmet (Papp Roland) szereztünk, ezen kívül ismét sikerült megszereznem az abszolút elsőséget: ilyen címvédésre még nem került sor korábban.
Visszatérve mostani tanulmányaira: van már saját kutatási témája, amit ott "talált" magának? Miben szeretne elmélyülni?
Az itteni tehetséggondozás és kutatónevelés tudományos szempontból úgy „építkezik”, hogy a legtöbb kutatásba csak felsőbb években lehet bekapcsolódni, az első évet teljes mértékben alapozásnak tekintik és az oktatásra fókuszálnak. Abban a szűk egy hónapban, amit itt töltöttem, még nem sikerült megismernem az itt folyó kutatásokat, de tervezem, hogy minél többet megtudjak róluk és ha lehetőségem nyílik rá, be is kapcsolódjak. Még nem tudom, hogy a fizika mely ága felé orientálódjak: ezt minden bizonnyal az egyetemi éveim döntik el.
